*.*

Olyan jó volna szeretni, őrülten, mindenről elfeledkezve, belekárhozni a mámorba, amikor semmi más nem létezik, csak két egymáshoz simuló ember...

Csókoljon meg (...). Bármit megtennék a csókjáért. Minden hegyet megmásznék, minden folyón átúsznék, minden sivatagon átkelnék.

"A szerelem olyan, mint a kábítószer.
Először eufóriába esel, és teljesen átadod magad az érzésnek.
Aztán másnap többet akarsz.
Még nem váltál függővé, de annyira jólesett az az érzés, hogy azt hiszed, ura tudsz maradni a helyzetnek.
Ha két percre eszedbe jut a szeretett lény, hát három órára elfelejtheted.
De aztán szép lassan rászoksz, és teljesen függővé válsz.
Ekkor már három óráig gondolsz rá, és csak két percre tudod elfelejteni.
Ha nincs a közeledben, ugyanolyan rosszul érzed magad, mint a drogos, aki nem kapta meg az adagját.
És ahogy a drogos képes lopni és megalázni magát, hogy megkapja, amire szüksége van, te is bármit hajlandó volnál megtenni a szerelmedért."

El akarom mondani neki, hogy nagyon hiányzik. Ez viszont a részemről nem lenne tisztességes vele szemben. Ezért aztán csak állunk egymás mellett némán. (...) Megfogom és erősen megszorítom a kezét, de már most félek a pillanattól, amikor végleg el kell majd engednem.

Számomra a felnőttség azt jelenti: készen állsz vállalni a felelősséget saját helyzetedért és tetteidért. Ha saját életemért, helyzetemért és körülményeimért vállalom a felelősséget, megtanulhatom, hogy nem annyira (de)formáló tényezőkként, mint inkább tanulnivalókként fogadjam el azokat. Minden, amit az élet elém hoz, tananyag lehet számomra. 

Nem mindig tudom saját magam meghatározni, mit hoz elém az élet, és mivel kerülök szembe; azt viszont megválaszthatom, hogy egy adott helyzetben maradok-e, vagy továbblépek. Ha pedig néhány esetben mégsem dönthetek magam arról, hogy maradok-e, vagy továbblépek, akkor még mindig választhatok aközött, hogy folytonosan szembeszegülök-e a helyzettel, vagy elfogadom és tanulok belőle. Te is választhatsz, hogy gyermekként vagy felnőttként akarod-e élni az életed.

Vannak dolgok, amikről nem lehet beszélni. Amiket csak önmagával intézhet el minden ember.

A remény, hogy "valami majd csak történik", a világ legmagányosabb vágyakozása.

A Mosoly

A legnagyobb fegyver, hisz ezzel könnyű megtéveszteni másokat, és nem veszik észre, hogy mennyire fáj..!

I open my eyes

I try to see but I'm blinded by the white light

I can't remember how

I can't remember why

I'm lyin' here tonight

And I can't stand the pain 

And I can't make it go away

No I can't stand the pain

 How could this happen to me?

I've made my mistakes 

got nowhere to run

the night goes on

as I'm fadin' away

I'm sick of this life

I just wanna scream

How could this happen to me?

Everybody's screamin'

I try to make a sound but no one hears me 

I'm slippin' off the edge

I'm hangin' by a thread

I wanna start this over again

So I try to hold onto a time

When nothing mattered

And I can't explain what happened

And I can't erase the things that I've done

No I can't

How could this happen to me?

I've made my mistakes

got nowhere to run 

the night goes on

As I'm fadin' away

I'm sick of this life

I just wanna scream

How could this happen to me?

I've made my mistakes

got nowhere to run

the night goes on

as I'm fading away

I'm sick of this life

I just wanna scream

How could this happen to me?

A káromkodás nem old meg semmit , de mikor elküldhetlek a picsába az rohadt jó érzés. :')

A félelmet csak úgy lehet legyőzni, ha bele merek ugrani valamibe úgy, hogy tudom: fájni fog, és ezt elfogadom.

A szakítás, elhagyás, elvesztés ősi fájdalom, amely minden erős kötődési kapcsolat megszakadásakor fellép. Akit elhagynak, ilyenkor lélekben mindig meghal..

A síráshoz - akárcsak a szeretethez - egyszerre kell gyengének és erősnek lenni.

Öngyilkosság. Így hívják, pedig e tettnek semmi köze a gyilkossághoz: nincs vérszomj, nincs szenvedély, csak a halál van, a remény halála..

A dohányzás bár káros az egészségre, de ez mi megnyugtat..

Míg ki nem huny a fény, emlékezem rád, és nem feledlek a sötétségben sem.

Nincs végzet, amely megtervezné az emberek életét. Bármi, ami ér bennünket, jó vagy rossz, az általában saját tettünk eredménye, vagy cselekvésünk hiánya.

Az elménk néha olyasmit láttat velünk, amit a szívünk igaznak szeretne hinni..

hát.. :/

♥

Attól, hogy egyedi vagy.. még nem biztos, hogy hasznos is..!